Árvíz @ Budapest! 2013.06.09
London – Extra képadag
És a beigért utolsó képadag, csupa nagyobb fotóval, kommentárok nélkül. :)
Shakespeare’s Globe
St. Dunstan in the East Church Garden
Tower Of London
White Tower (Tower Of London)
White Tower (Tower Of London) – The Royal Armouries Collection
Tower Bridge view
HMS Belfast
Hotel Russel
Brick Lane
St. Pancras Old Church
St. Pancras Renaissance London Hotel
Ez a Fleet Street környékén volt valahol
London Eye view
Palace of Westminster
Westminster Abbey
Hyde Park
És a végére egy random építkezés valahol a King’s Cross Station mögött
London – Day 8 – Camden újra és hazaút! Meg a tapasztalatok.
2013.05.16 – Az utolsó nap. Napközben még egy utolsó shopping hard kirucc Camden felé, ahol megtaláltuk az első alkalommal kimaradt magyar büfét is (palacsinta! lángos! túró rudi!!), majd némi chill a hostelben, késő délutánra kellett kintlenni a reptéren (ahol kaptunk Londontól egy kis búcsúajit is) és éjfél körül értünk haza. És hát… én maradtam volna még. Azért is, mert jópár dolog a must-see listáról nem fért bele az időbe (Holmes Museum, Greenwich, temetők, ilyesmik), meg azért is, mert London baromi jó hely.
Igazából úgy kábé az egyetlen negatívum a híresen ocsmány időjárásuk, azon belül is főleg a kb. non-stop szél (de legalább a meteorológia relatíve megbízható… már ha a “napos-felhős” időt úgy értelmezzük, hogy “napos, felhős, de azért persze beborul ám, meg csöpörög néha, csak ezt már ki sem írjuk, annyira nyilvánvaló”). Nomeg az árak. Mondjuk itt meg nagyon attól függ, hogy éppen miről van szó, merthogy míg az éttermekben, még az olcsóbbakban, vacakabbakban is brutál árak vannak az itthon megszokotthoz képest, addig a boltokban átszámítva sok minden alig kerül többe, vagyis ha valaki otthoni főzőcskére van berendezkedve, az egész olcsón meg tudja úszni a kajálást.
Meg persze a tömegközlekedés is drága, node ez a hét elég jól biznyította megint, hogy a tömegközlekedés egy baromira túlértékelt dolog. Mármint, Londonban, ha valaki nem kint a fenében lakik, akkor simán el lehet lenni gyalog is, egyáltalán nem vészesek a távolságok, mi is alig buszoztunk, pedig még csak nem is a szűken vett belvárosban laktunk, a pláne nevetségesen drága metrón meg össz-vissz egyszer voltunk, akkor is csak azért mert még nem voltunk képben a relatíve épeszűen árazott buszokkal.
Egyébként meg az az egyik legjobb dolog ott, hogy ahhoz képest, hogy azért eléggé durván multi-kulti lett a város az utóbbi pár évtizedben (elég belegondolni, hogy csak tőlünk mennyi ember ment / menekült oda), mégis maximálisan megtartotta azt a tipikus, klasszikus londonos jellegét is, nomeg a különböző embrek és kultúrák mellett tökéletes egységben él egymás mellett a múlt és a jelen is (meg sokszor a jövő is befigyel kicsit). Elképesztő élmény, ahogy sétálgatsz csak úgy találomra és sorra jönnek szembe a mindenféle hírneves helyek és történelmi épületek, miközben meg a hipermodern építészet is ugyanúgy jelen van és egyáltalán nincs zavaró kontraszt a kettő közt. Szóval annak ellenére, hogy rengeteg a réges-régi épület és hogy mindenhonnan visszaköszön a történelem, mégsincsen skanzen jellege a városnak, hanem abszolút modern és nagyon-nagyon élhető az egész (és akkor most kegyesen felejtsük el egy pillanatra, hogy a szegény, elgettósodott külvárosokban azért jó eséllyel közel sem ez a helyzet). De azért, mindezek ellenére, így, turista szempontból mégiscsak olyan az egész, mint valami bazinagy múzeum, iszonyat sok világhíres (vagy éppen eldugott és ismeretlen) látnivalóval. Melyek közül jópár nem került most sorra, szóval kell oda majd még egy kör, a kimaradt dolgok, meg a vidék (Stonehenge!) miatt.
Jah, és a hostel, a Clink78…. Nos. Elég jó helyen van (King’s Cross) és úgy általában nem egy rossz hely, főleg, hogy veszedelmesen jól néz ki, köszönhetően ugye annak, hogy egy régi bírósági épületben van, aminek a nyomait ahol lehet meghagyták (vannak Prison Cell néven futó kétszemélyes szobák is, névnek megfelelő ágyakkal, hangulattal). De vannak vele bajok is dögivel, szóval annyira nem ajánlanám jó szívvel senkinek. A reggeli pl. nekem oké volt, de aki nem édes dolgokkal akar startolni felkelés után rögtön, annak nagyjából semmi opciója nincs, merthogy az alábbi a standard kínálat, ami mellé nem nagyon van más lehetőség (jó, van tea is, meg kávé, hétvégenként Nutella, pár naponta meg sajt… de ennyi).
De legalább a folyósóknak kellemes Milkalila színe volt
A tévé szoba (azért egy jópont jár a diszkógömbért!)
Az internet szoba (wifi van, de fizetős, jó mondjuk nem drága, de a szobákba már nem működik, csak a közösségi helyiségekben, szóval vicc az egész) 
Kintről azért eléggé impozáns a hely.
A majom mindenhol ott van!
Ez meg hát… egy tipikus londoni telefonfülke. :D
Camden, round #2!
A kajáldák melletti ücsörgős rész robogókkal: COOL!
Made In Hungária: magyar büfé, fuck yeah!!
Tankcsapda koncertplakát… király, hogy mennek oda, de 25/30 fontért azért vicc egy kicsit a dolog.
Ez lett volna a nap fénypontja, de éppen elfogyott. x_x (De legalább volt Túró Rudi!)
Azért elég korrekt kis kínálat, tényleg van kb. minden amit el lehet képzelni.
A menű meg kb. magyarosabb, mint itthon akárhol:
Ha valaki Londonban jár és be akar nézni, akkor itt van a büfé, rögtön a hídtól balra és kicsit befele.
Giru!
És egy kis trú-goth ruhabolt <3
Fapados járatoknak, fapados reptér (Luton)
De legalább volt majdnem 3D asszisztenskisasszony. 
Ezt meg így kaptuk búcsúajinak Londontól. :D
(És jön majd még egy utolsó utáni poszt is, a panorámaképekkel!)
London – Day 7 – Forbidden Planet, plüssök, bugyibolt és [Champagne]
2013.05.15 – Az egyik korábbi napnál ugye már siránkoztam, hogy szó szerint minden jó, értelmes buliról lecsúsztunk, ami Londonban van, annyira szerencsétlennek bizonyult az időpont választás (a Savages koncertre meg, ami az érkezésünk napján volt, a jegyek fogytak el, pedig hát…!). Az egyetlen dolog amivel ellenben baromi nagy mázlink volt, az a [Champagne] nevű japán indie-rock banda első tengerentúli koncertje volt, ami pont a visszaindulás előtti napra esett. A lemezeik annyira nem győztek meg, mert habár vannak nagyon eltalált számaik, de van mellé egy csomó semmi-extra is, élőben viszont, mint kiderült, iszonyatmód zúznak. Szóval ez így eléggé jól esett az utazás végére zárásként. (Lesz majd velük interjú is a SoundOfJapan-on!) Meg egyébként is jó kis nap volt ez, még némi shoppingolással és egy halom olyan, profilban nagyon különböző, de a maga módján egyformán kultikus hellyel, mint a Forbidden Planet, HMV, Victoria’s Secret, Japan Centre vagy éppen a Sherlock Holmes Museum (szuvenírboltja).
Forbidden Planet! Szintén a Londoni Látnivaló Listám tetején volt, mert hát a hely egy legenda. Sci-fi, képregény, meg minden ami hozzájuk kapcsolódik. A ’70-es évek végén indult és azóta jókora bolthálózattá terebélyesedett FP olyan szinten kult hely, hogy már a nyolcvanas évek közepén is felbukkant egy X-Men képregényben, mint egy szuperhős csetepaté helyszíne, sőt még az egyik boltalapító is szerepelt a sztoriban, kiborulva a szétvert boltja és kocsija miatt. Az mondjuk a maga módján vicces, hogy ennek ellenére nem igazán találtam semmit magamnak… régebbi képregényeket nem tartanak, az új cuccokból megvan ami kell, a két gyönyörűséges album, amit kiszúrtam (mindkettő pin-up cucc, az egyik Gil Elvgren festményekkel, a másik pedig Viva Van Story fotóival) meg már a költségvetésbe (és a csomagba :’D) nem fért be. De azért az egy fontos Marvel és Hello Kitty figurás automatákat betámadtam persze. *o*
Egy ééérdekkkes Wolverine / Weapon X szobor
Cukiiii! xD
Twilight & társai…
Rainforest Cafe: brutál plüss-paradicsom a Piccadily Circus közelében. Az alagsorban étterem, fent plüss hegyek (szó szerint), mindez esőerdős környezetben, vízeséssel, hatalmas, mozgó aligátorral és egyebekkel.
A Ripley’s Believe It Or Not múzeum vendégcsalogatója (ha valaki nem tudná mi is ez: klikk)
Nem vagyok egy színházkedvelő típus, de ezt azért nagyon megnéztem volna… már a hely miatt is (1870-es években nyitott színházlegenda), meg persze a darab miatt is, ami egy Hitchcock által is feldolgozott kémsztori-klasszikus paródiaszerű átirata négy szereplőre és állítólag szenzációsan jó. Majd legközelebb.
Japan Centre – Főleg kaja és könyvesbolt, előbbiben elég durván jó választékkal, utóbbiban meg hát… végülis van sok minden, csak az árak nagyon el vannak szállva sajna.
Ide meg már inkább be se mertem menni, így, az utazás végefele.
A Soho egyik legcsodálatosabb helye: első ránézésre azt hinnéd, hogy valami ősrégi, megkopott régiségbolt, de aztán kiderül, hogy nem, hanem egy elképesztően hangulatos étterem, jó száz évvel ezelőtti atmoszférával.
Ez meg a HMV gigabolt az Oxford Streeten. Tavaly, hosszas kinlódás után majdnem becsődölt az egész bolthálózat, de aztán uccsó pillanatban megmentették, de fene tudja mennyi időre. Szóval ez is ilyen kötelező dolog volt, hogy el kell jutni az egyik londoni boltba, amig még lehet.
Ééééés: Victoria’s Secret! Kintről semmi extra.. node belül! <3
Ez csak valami random bevásárlóközpont (Oxford Street, még mindig)
És persze a gombafejű haknizenekarnak is van külön boltja.
Holmes!! És a múzeumra már nem volt idő! D’:
Mondjuk azért a szuvenírbolt se nézett ki éppenséggel rosszul.
Random rózsaszín ház…?
A Galamb Gang. Elég ijesztőek voltak a maguk módján… főleg, hogy a közelben sehol nem volt egy sem, a közeli padokon se, itt meg… Ott gubbasztottak ezzel a tömény “velünk ne baszakodj, mert megjárod” kisugárzással. (Egyébként Londonban különben is iszonyat pofátlanok és bunkók a galamok.)
A hírneves bazinagy tojás. Ami egyébként uborka (merthogy kvázi hivatalosan “The Gherkin” néven fut)
Londonban valamiért nagyon odavannak a lószobrokért, több száz másik mellett ott van ugye a bizarr bazinagy lófej is a Hyde Park sarkánál, ez meg éppen egy irodaház tetejéről ágaskodott.
The Pipeline! A legtöbb londoni japcsi indie koncert helyszíne. Egy elég fura negyedben, ami tele van irodaházakkal, ázsiaiakkal (és nem a kínaibüfés, hanem az üzletember tipussal) és… koldusokkal? A hetünk alatt nem láttunk egyet sem, itt meg megyed óra alatt hármat is, köztük egy nagyon súlyosan lerohadt alakot.
A [Champage] előtt volt három előzenekar is… nos. Finoman szólva is váltakozó színvonalon. Ez éppen a Ken Kobayashi & The Colors. Ami ilyen… naív pop? Vagy nem is tudom minek lehetne ezt nevezni. Hagyjuk inkább.
No Cars. Elviselhetetlen, irritáló borzalom. Igénytelen, ócska zene, a számok közt meg szar poénok, szándékosan borzalmas kiejtéssel előadva. Kínszenvedés.
Node ez a fesztivál line-up!!! Ez… <3
Area11. Helyi (nagyon) dallamos metalcore szerűség. Korrekt. Semmi világmegváltó, de teljesen rendben voltak, meg hát főleg a két előző fellépő után volt kifejezett felüdülés a koncertjük.
És végre! [Champagne]!
Ez meg csak hazafele, a kedvenc kisboltunk. Ahova kb. minden nap bementünk és ahol minden egyes alkalommal egy másik indiai (pakisztáni..? fene tudja.) volt az eladó.
London – Day 6 – Hyde Park, eső és a híres-neves őrségváltás
2013.05.14 – Erre a napra kezdésnek az őrségváltás volt betervezve, ami igazából úgy lett volna érdekes, ha már órákkal korábban kimegyünk és rácsimpaszkodunk a Buckingham Palace kerítésére. Merthogy maga a lényeg csak onnan látható, de azért így is bőven érdekes volt a dolog, a furcsasapkás őrök ki és bevonulásával, lovasokkal, ünnepélyességgel… nomeg a királynővel! Aki a váltás végeztével érkezett a limuzinjából integetve, a trademark kalapjainak egyikében. Csak hát messze-távol és gyorsan, sz’al fotó az nincs róla sajna. Van ellenben a Hyde Parkról egy csomó, hattyúval, mókussal, szökőkúttal és ősöreg kisállat temetővel. És X-Men! Meg rohadtsok, alattomosan kitartó eső, ami miatt jóval rövidebbre lett vágva a nap a tervezettnél, mivel kénytelenek voltunk visszamenekülni a hostelbe. De legalább megtapasztaltuk az igazi, hamisítatlan angol időjárást is, háthurrá. :’D És a poszt végén van róka is!
A Hyde Park beli kisebb parkok egyike. Valami gyönyörű a hely egyébként, olyan kicsit mint a Városliget, vagy Margitsziget, csak persze nagyobban és összehasonlíthatatlanul jobban rendbentartva.
Ha valaki megmondja, hogy ennek a képnek mi köze a visual kei-hez az kap egy pirospontot. :D
A másik üzletük miatt korábban már emlegetett Music And Video Exchange fő üzlete a Notting Hill negyedben. Itt is van Bargain Basement nevetségesen olcsó használt CDkkel, de a belvárosi üzletnél lényegesen rendezettebben, műfaj és ABC szerint bontva. És itt végre-végre megvolt az a Nico lemez (Desertshore), amit mindenhol kerestem. <3
Éééés… a bolt könyves, képregényes üzlete! (Van még ruhaboltjuk is, meg ki tudja még mi más, szóval elég fasza kis bolthálózat ez.)
Egy fontos X-Men turi, FUCK YEAH!!! *o*
Notting Hillből visszaúton: még több Hyde Park…
…és azon belül egy évszázados kisállat temető, ami 1881 és 1903 közt volt használatban. Elég érdekes a története, ha valakit érdekel, akkor itt lehet olvasni róla bővebben, sok-sok képpel kiegészítve.
WHAT?!
És külvárosi róka! A hosteltől pár saroknyira futkosott (sok kisebb-nagyobb park van arrafele is, szóval gondolom onnan tévedt ki) és szigorúan csak a járdákon és zebrákon közlekedett (!), gyorsan körülnézve az útralépés előtt. Zseniális!
London – Day 5 – A turistanap
2013.05.13
– Where you guys from?
– Hungary
– Ohh….!? *zavart arc, láthatóan nem tudja hova tenni a dolgot* Hungary!? It is… next to Turkey, right?
– Well… no, not really? (majd kis magyarázat után a világ legfeleslegesebb kérdése:)
– And where are you from?
– The US! (micsoda meglepetés! :’D)
Mindez reggeli közben a hostelben. A legbrutálabban turistáskodós nap elején. London Eye duplamenettel!
London Eye még távolról
Gördeszka és cipőtemető az egyik hídpilléren…?
Gördeszkázó sirállyal
London Eye kívűlről…
…és belülről!
Tüntetés a parlament előtt. Eléggé durván hatásos.
We$tmin$ter Abbey (18 fontos beugróval)
A helyi kétéltű turistabusz:
St. James Park! Móóóókus!!
Fizetős (!!!) székek. WTF.
Trafalgar Square
Hát ennyi…
M&M’s World… négy szintnyi csokigolyó és csokigolyó merch shop. Oké, fincsi dolog az M&M, de ez azért egy kicsit.. túlzás? Mondjuk tömve volt a bolt, szóval jó eséllyel, csak én nem értem, hogy mire ez a nagy felhajtás.
Trocadero Totoro overdose!
És persze a Piccadily Circus, hogy ez se maradjon ki
Back 2 Trafalgar
És a második London Eye menet:
Az a kis ív ott balra a Wembley Stadion
Emeletes buszon hazafele!
Duluxe vacsi, fuck yeah!
London – Day 4 – Brick Lane, Camden és egyéb csodák!
2013.05.12 – Negyedik nap, a hardcore piacolás és shopping jegyében telt! Meg találkozásokkal Londonba származott ismerősökkel (<3!) Brick Lane, Camden, Cyberdog és újabb elrejtett kis csodák a városban.
Hostel előcsarnok!
Japán cicás étterem!
Rubicon, a legkirályabb itteni üccsimárka, csupa olyan gyülölcslével amit nálunk vagy egyáltalán nem, vagy csak aranyárban lehet kapni. A licsi meg a gránátalma különösen fini. A guavás ellenben valami egészen rémes gumiizű rettenet.
Nemtudom.
Kurvasok beton! *o*
Mocskos faszok. Umm… okkké? :D
BRICK LANE
Brick Lane és környéke egyrészt tele van elképesztő boltokkal, másrészt pedig londoni street art központ is egyben, szóval már csak ezért is imádtam. <3
Chow Yun-Fat! Egy thai étteremben! WTF!!!
Angry brickhouse is ANGRY.
És az egyik legjobb kajahely a városban. Nemzetközi kajapiac, Kubától, Etiópián át Japánig minden mindenhonnan, kis standokon, full autentikus kivitelben és: olcsón! (Szintén Brick Lane)
És végre, Rough Trade! Ez Londonban AZ indie lemezbolt! Meg nekem ez volt az egyik top sightseeing spot is egyben. :D (Itt éppen az új Crime & The City Solution albumot sikerült beszerezni.)
A japcsi részlegük elég érdekes volt, merthogy gyakorlatilag csak a ’70-es évek végi prog-rock korzsakból vagy annak ilyen-olyan utódjaitól (Keiji Haino) voltak CDik. Na jó, azért volt persze egy Merzbow is.
A sátáni kecske a hátsóját mutogatja vala a templomnak.
Kentucky Fried Datsik
CAMDEN TOWN
A leghíresebb altern (meg baromira nem altern) piac és boltgyűjtőhely Londonban.
Mega-City Comics! Képregényparadicsom!!!! *o* Ráadásul 50p / 1 font Sale szekcióval. Shopping hard!
Ezek mellett van a bejárat Camden igazán kemény részére, ahol minden bolton lesokkolsz, hogy nem, ilyen nincs, ezt nem hiszem el. És ahol a reggae / joint shopot magyarok csinálják!! :D
Itt sajna nem lehetett bent fotózni, pedig hát… cyberindustrial agymenés deluxe volt az egész, három szinten, elképesztően nagy alapterületen.
Ahhoz képest, hogy a londoni trip egyik alap célja többek közt 1-2 dubstep party lett volna, sikerült úgy kiválasztani az időpontot, hogy minden, de tényleg MINDEN kivűl esett ezen az egy héten. Ezek is. Blehh.
Buck-Tick!
St. Pancras Old Church & Cemetery. Az a baromi jó Londonban, hogy nem olyan, mint sok nagyváros, Budapest meg aztán pláne, hogy van egy-két kerület ami érdekes, aztán annyi, hanem gyakorlatilag akárhova megy az ember, mindenhol lehet találni valami érdekességet. Vagy valami világhíres helyet vagy akár valami elrejtett, elfeledett csodát, mint amilyen ez a kis ősi sírokkal tarkított templomkert is Camdentől 10 percnyire.
London – Day 3 – CD shopping!
2013.05.11 – Volt egy olyan sejtésem, hogy Londonban jó eséllyel szinte ingyen dobják a használt CDket az emberek után… hát bejött a dolog. xD Még egy fontokért is sikerült szerezni egy halom mindent, de ha nem valami ritkább lemezről van szó, akkor 3-5 font az átlagár. Szóval ez a nap nagyrészt arról szólt, hogy beszabadultam pár CD boltba és végigtúrtam az egész kínálatot.
Rendőrpaci!!
“Goodenough Collage” – Hogy lehet ilyen nevet adni valaminek…?
Kisérő nélküli felnőtteknek a belépés tilos!
Russell Hotel London. Az egyik leggyönyörűbb épület amit valaha láttam. Komolyan. Persze ezen a képen annyira nem jön át közelsem (majd a panorámafotókon!), de érdemes nyomni rá egy képkeresést, mert tényleg brutálisan szép.
Természetesen Agent Provocateur… mert hát milyen más divatcégtől telne ki ilyen kirakat? :D
Cash Trap#1 – Használt CD / bakelit bolt, az alagsorban átláthatatlan és majd végtelen 1 fontos szekció. Valami 8-9 CD lett a vége. :’D
Cash Trap#2 – Ez is használt CDs, nincs turi, de teljesen korrektek az árak itt is, nomeg itt a másikka ellentétben teljesen áttekinthető a kinálat és sokkal erősebb a felhozatal. Vagyis nem a rengeteg vacak közül kell kitúrni az értékeket, mert a gagyit alapból be sem veszik. Az első dolog amit megláttam a polcon egy Crime & The City Solution CD volt, de a goth & industrial szekcióban volt egy Kuroyume best of (!!!!) is, “Japanese Goth” cetlivel.
Sister Ray. Elég híres indie lemezbolt, de semmi extra igazából. Kicsi is, a kínálat is kiszámítható, nomeg főleg bakeliteket tartanak.
Art Fag!
Doughty Mews – Baromi hangulatos kis utcácska a hosteltől pár saroknyira. <3
London – Day 2 – Tower / Bridge
2013.05.10 – Tower! Ami inkább a tömlőceiről, kínzókamráiról híres (oda be se mentünk végül), pedig hát tele van csudákkal. Fuxos fegyverek, drótmajmok, Shakespeare, Alice, titkos kertek, minigofri, meg még ki tudja mi minden! A belépő eléggé húzós, de ezért kap az ember egy lazán egész napos programot, egy raklap néznivalóval, több komplett múzeummal, meg egy halom aprósággal. A királyi ékszereshez álló sor meg ijesztő első látásra, de ahhoz képest, hogy milyen hosszan kígyózott egész gyorsan lement. Meg volt még Tower Bridge is, meg persze pár nagyon WTF randomság. London eddig hát… így eléggé fasza.
A hostel (ex-bíróság!!) internetes terme. Damn cool!
Ez fogalmam nincs mi.
Pantomimes! Óriási!
Shakespeare’s Globe Theater!
Random perverz izé
Alice Tükörországban pub!
St. Dunstan in the East Church Garden.
Az egyik legjobb hely Londonban. Egy második világháborúban szétbombázott templom, amit nem újraépítettek, hanem a romokat egy kis kertté alakították, padokkal, fákkal, bokrokkal, utacskákkal és persze az égbe meredő romos falakkal. Mint valami mesebeli tündérkert. Mindez egy kis eldugott utcácskában van, pár saroknyira a Towertől és állítólag a helyiek nagy része sem ismeri. (Majd lesznek róla jbb képek, csak tudjam összerakni a panorámafotókat.)
Insect Hotel!? (Ez is még ugyanott)
És ez már a Tower! A középkorban rengeteg vadállatot tartottak itt a világ minden részéről, ennek modern megfelelőjeként pedig valamikor nemrégben telepakolták az egészet… drótvadállatokkal? 
Ömm.. no comment? :’D
Középkoti királyi párnák!
És a Tower hírneves hollói közül az egyik. Valami brutális, hogy mekkora nagy dögök…
Off with your head!!
Régi koronaékszerek.
A sor a koronaékszerekhez… illetve annak van a negyede kb. O_ó Bent sajna nem lehetett fotózni (a fenti egy régi korona, valami másik szekcióból, az eredeti ékkövek nélkül), de brutális, hogy mik vannak ott, nagyon érdemes bemenni ide is.
Készülődés a Tower őrségváltásához.
Erzsi 2!
Mini waffle!! *o*
A White Tower hadtörténeti és fegyvermúzeuma a századok alatt felhalomzódott királyi ajándékokkal és az újabb szerzeményekkel (pimp gunz! fuck yeah!)
Igen basszus, az egy arany gépfegyver! O_O
A gyönyörűséges HMS Belfast 
Tower Bridge belülről
Rohadtnagy retrogépek! *o* (Még mindig Tower Bridge. Régen ezek nyitották a hídat.)
Random furcsa mutogatósbácsi egy templom mellett.
41-42 Cloth Fair. A legrégebbi megmaradt lakóház Londonban: a belső városrészben ez volt az egyetlen ami túlélte az 1666-os nagy tűzvészt, ráadásul mindmáig eredeti funkciójára használják. Azért mennyire fasza lehet már ilyen helyen lakni?
Rohadtlassan!
És a nap végére, a Londonban kötelező: Banksy!
London – Day 1!
2013.05.09 – Hajnali repcsi, utána kb. egész napos kóma. Annyit sikerült kb. megállapitani ezen csudás napon, hogy Londonban (is) sok a fura ember. Ezekbe a jellegzetes londoni téglás sorházakba meg teljesen beleszerelmesedtem… a kb. folyamatos szél ellenben valami borzalom.
Mindenhol Kitty!!
Reptéri WTF #1
Reptéri WTF #2
Hangulatos mellékutcai látkép
Étteremdekor
És a barna-vörös köves sorházak! <3
